Sokszor döbbenten tapasztaljuk, hogy sem a cégtulajdonos, sem az alkalmazottja nincs vele tisztában, hogy milyen adók, járulékok kerülnek levonásra a dolgozó bruttó béréből, vagyis hogyan lesz bruttó bérből az a nettó bér, amit aztán kézhez kap a munkavállaló. Ahogyan azt is kevesen követik figyelemmel, hogy a kifizetésről kapnak-e elszámolást, illetve mit tartalmaz az elszámolás.

A 2024. évi minimálbérből kiindulva nézzük, hogyan is jut hozzá a foglalkoztatott a nettó béréhez.

Ebből az összegből levonja, bevallja és meg is fizeti a személyi jövedelemadó előleget (15 % – 40 020 Ft), társadalombiztosítási járulékot ( 18,5 % – 49 358 Ft). Tehát a dolgozó már csak a nettó bérét, vagyis 177 422 Ft-ot kap “kézhez”. Mivel ez egy alap példa, az igénybe vehető kedvezményekkel nem számoltunk.

A foglalkoztató tehát havi 266 800 Ft-ért alkalmazza munkavállalóját.

A munkáltató ezután a 266 800 Ft után még 13 % SZOCHO-t (szociális hozzájárulási adó), vagyis 34 684 Ft-ot vall be és fizet meg.

A munkabért a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell kifizetni készpénzben vagy utalással. Utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

A munkabér elszámolásáról szintén a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a munkáltató írásbeli tájékoztatást adni (a törvény szerint annak minősül az elektronikus dokumentum is). Ennek a tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét.

Elszámolásra/tájékoztatásra alkalmas dokumentum, vagyis bérpapír a bérjegyzék és a bérlista.

Hasonló, vállalkozóknak szóló tartalmakért kövesd Instagram, Facebook oldalunkat vagy válogass további írásainkból: https://azkonyveles.hu/blog/